Corvin János

Harsányi Zsolt regényének hőse Corvin János, Mátyás király fia, aki nem követte apját a trónon. Dicsőséges uralkodás helyett a tragikus hős szerepét osztotta rá a sors. A magyarság nagy vesztesége is egyben, hogy nem tudta megvédeni Mátyás örökségét, nem tudott igazi Hunyadi lenni. Vajon mi okból történt mindez? Talán nem volt méltó felmenőihez? Esetleg törvénytelen származásából fakadó hátrányosságai akadályozták? Talán túl korán vesztette el atyját, aki egyúttal legfőbb támogatója is volt? Vagy talán túl erős ellenfelei voltak a trónutódlási harcban?
Ami biztos: Mátyás halálával – mely esemény a regény kiindulópontja – házasságon kívül született fia, Corvin János mellett mindössze néhány nemesi pártfogó maradt, miközben olyan erős trónkövetelőkkel kellett szembenéznie, mint Habsburg Miksa, Jagelló Ulászló, valamint János Albert lengyel herceg. Mostohaanyja, Aragóniai Beatrix szintén a hatalom megszerzésére törekedett, és ebből a célból Ulászlónak házasságot is ajánlott. Az 1490-es csontmezei csatával vált véglegessé János számára a korona elvesztése, melyet végül Ulászló szerzett meg, aki később Mátyás özvegyét is kisemmizte a hatalomból.
Corvin János nem csak történelmi hivatását nem tölthette be, mint ember sem lehetett nagyon boldog. Élete a csontmezei ütközetet követően sem szűkölködött küzdelmekben. Váltakozó sikerű harcait – köztük a fényes jajcai diadalt –, pereskedéseit, Frangepán Beatrixszel kötött házasságát, gyermekei születését, fiatalon bekövetkezett halálát mind-mind megörökíti a regény, mely egyúttal a „hanyatló magyar reneszánsz színes, tragikus története” is egyben.