A dombok halvány képe

Két távoli világ: a II. világháború után lassan újjáéledő, magára találó Japán és a közelmúlt Angliája. Ecuko mindkét világ részese. Előbbiben első gyermekével várandós, ami a boldog jövő ígéretét hordozza, és legalább annyi fenyegetést is. De ezer szál köti a múlthoz, a hagyományos japán élethez, ahol a férfi, az apa, a férj szava az úr. Utóbbiban - harmincegynéhány évvel később - Ecuko egy családi tragédiát követően már tudja, mit tartogatott számára a jövő: az ígéreteket vagy a fenyegetéseket váltotta-e be.  A szűkszavúan, visszafogott stílusban elbeszélt, mégis a történelem és a lélek mélységeit feltáró történet két szálon játszódik: Ecuko angol vidéki házában, ahol látogatóba érkezett lányával beszélget, valamint a háború utáni Nagaszakiban, ahol összebarátkozik a nála idősebb Szacsikóval, segít neki a gyereknevelésben, és férje meg apósa közt őrlődve éli a gyermekvárás mindennapjait. Ishiguro feltár, de nem elemez. Az olvasóra bízza, mit érez és mit fejt meg a fojtott légkörből, a szereplők álmaiból, kisszerű és töredékes párbeszédeiből. Nincs kimondva szinte semmi, csak halványan sejlenek fel az árnyak: az erőskezű apa, akinek tekintélyéből már alig maradt valami, a tiszteletet, sőt szolgai alázatot követelő férj, a gazdag család maradéka és a nevelés felelőssége elől egy semmirekellő amerikai ígéreteibe menekülő barátnő, a sérült kislány - a háború pusztítását túlélt városnegyedek, emberek körvonalai. Halvány látkép, de az olvasóban örökre megmarad.  Kazuo Ishiguro A dombok halvány látképe, a japán származású angol író első regénye 1982-ben született, és rögtön komoly elismerést hozott szerzőjének. Második regénye, A lebegő világ művésze még szélesebb körben tette ismertté írója nevét, majd a világhírt a Napok romjai hozta meg számára, amelyből emlékezetes film készült. Negyvennél is több nyelvre lefordított műveit számtalan irodalmi díjjal jutalmazták. Regényíróként és novellistaként tartják számon, de forgatókönyveket, sőt dalszövegeket is ír.