Elfüstölt évek

„Az álmokat legtöbbször felülírja a valóság. Ma már tudom, hogy az élet nem csak féktelen szárnyalás, hiszen mint ahogy a fénysugarat is megtöri egy útjába kerülő zsenge falevél, eltérítve eredeti céljától, úgy szárnyalásunk is könnyedén véget érhet egy láthatatlan akadályba ütközve. Vannak csapások, melyek nem kívülről érnek bennünket, hanem bensőnk legrejtettebb zugaiból támadnak ránk, és ha akadnak is figyelmeztető jelek, nem észleljük, csak akkor, amikor már késő ellenük tennünk bármit is. Ha pedig végül felismertük, többé már soha nem leszünk, nem lehetünk azok, akik voltunk.” (a Szerző)