Háború a határon - Ukrajna üllő és kalapács között

Hogyan juthatott odáig Európa, hogy pontosan száz évvel az első világháború kitörése után újból farkasszemet nézzenek egymással a nagyhatalmak? Mi vakíthatta el a politikusokat, akik nem voltak képesek idejekorán felmérni az Ukrajnában kirobbant válság valós dimenzióit, és egy évszázaddal korábbi elődjeikhez hasonlóan alvajárókként sétáltak bele egy nukleáris világégéssel fenyegető konfliktusba? Sokkszerűen tűnt ki, mennyire törékeny az egész térség békéje, amikor 2014 augusztusában Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok geopolitikai vetélkedése újból fegyveres szembenálláshoz vezetett, a Kelet és Nyugat közötti új frontvonal pedig a megosztott Ukrajnában húzódott. Ukrajna kelet-európai állam. Keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja.
2013. november 21-én tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, az Euromajdan ellenzéki társulás szervezésében.^[1] A tüntetések kiváltó oka az volt, hogy az euro-atlanti integrációból, konkrétan az Európai Unió társulási szerződéstől az elnök, Viktor Fedorovics Janukovics visszalépett, miután kedvezőbb ajánlatot kapott az orosz elnöktől, Vlagyimir Putyintól. November 30-án a tüntetést ismeretlen parancsra erőszakosan feloszlatták, számos tüntetőt őrizetbe vettek