Pimpáré és vakvarjúcska

Pimpáré királykisasszonyt királyi szülei férjhez akarják adni, jönnek a kérők, akik mind pályáznak Pimpáré kezére, de ő elutasítja őket, hiszen nem szülői önkény hatására, hanem szerelemből akar férjhez menni. A királykisasszonyt azért akarják a szülők férjhez adni, mert kiürült a kincstár, és a királyi udvar csődben van, s gazdag kérőben reménykednek.

Ám abban a pillanatban, amikor Pimpáré kikosarazza az utolsó kérőt, hatalmas porfelleg és szélvihar támad, sötét lesz, és a királykisasszonyt elrabolja a Varjúkirály és a fia.

Vakvarjúcska hites feleségének tekinti az „ölébe pottyant” királylányt, aki persze vonakodik. Ám Vakvarjúcska három próbát is kiáll, amelyben megvédelmezi Pimpárét, előbb a szarkák, majd a vadkutyák, végül az utcakölykök támadását veri vissza. A próbatételek közben megsérül és meg is vakul, s most Pimpárén a sor, hogy védelmezze és bizonyítson. Elhatározza, hogy hazamegy királyi szüleihez, akiknek már bizonyára hiányzik egyetlen leányuk. Közben fény derül arra is, hogy Vakvarjúcska valójában elvarázsolt királyfi, apjának palotáját valaha haramiák gyújtották fel és égették porig, csak ő és felséges apja menekült meg, és a tűzben koromfekete varjúvá változott. Ám ha megtalálja mellette tűzön-vízen át kitartó párját, talán ismét visszaváltozhat.

A SZERZŐRŐL:

Erdős Virág (József Attila-díjas) sokszínű tehetség, aki szerencsére régóta jelen van a kortárs irodalom számos terepén. Elsősorban költő, ezt még prózáiban sem igen tudja megtagadni.
Akármilyen műfajhoz nyúl, mesterien dolgozza ki, nincs ez másképp a gyerekek vagy felnőttek számára írott verssel, prózaverssel, mesével, sőt akár drámával, hangjátékkal sem.
Sajátos hangja és titka azonban nemcsak a mesteri és egyedi kidolgozásban rejlik, hanem abban a stílusbravúrban, amely a költészetébe vont tárgyakat, témákat ironikusan láttatja, esetenként parodizálja. Nem kivétel ez alól saját maga, a költő sem, aki minden sorban, bár rejtőzködve, de jelen van, esetenként híres pályatársai tükrében.