Miró

Joan Miró i Ferra egy festett csillagos égbolttal díszített mennyezetû barcelonai szobában jött világra. Ez a csillagokkal telehintett plafon egyszerre jelképezhetné a katalán nép olthatatlan függetlenségvágyát és kreativitását: a spanyol és a francia kultúra közé ékelõdött, saját nyelvét és önálló kultúráját büszkén õrzõ Katalónia autentikus szellemisége mindvégig Miró mûvészetének rejtett forrása marad majd. Ez a szellemiség táplálta a festõ gyermek- és ifjúkorának városában zajló pezsgõ szellemi életet, és oltotta a festõbe mindenekelõtt a mediterrán világhoz való tartozás érzését. Miró apja egy kovácsmester fia volt, aki aranymûvesként és órásmesterként kereste kenyerét. Anyai felmenõi szintén mesteremberek voltak: a nagyapja mûbútorasztalos. A Miró család apai ágon a Földközitenger partján fekvõ Tarragona megyebeli Montroig városából származott, míg az anyai nagymama Palma de Mallorcában, a Mallorca szigetén fekvõ napfényes, festõi városkában élt. A család õsei mind egyszerû földmûvesek voltak. Katalóniában a rebellis paraszt - félrecsapott, vörös katalán sapkájával és a munkától kérges tenyerével - a nemzeti mitológia talán legfõbb hõse. A nagyvárosé ezzel szemben az építész; Miró idejében ez utóbbi fõ képviselõje Antonio Gaudí volt, aki a századforduló táján a gótikus tradíciónak modern lendületet és új dimenziókat adva alkotta meg páratlan életmûvét. Joan Miró e két típus - a megtörhetetlen paraszt és a merészen álmodó mûvész - bûvöletében nõtt föl.