Magyar királyok és uralkodók 6. kötet - Vak Béla és II. Géza

Kevés országban ültettek trónra egy vak embert, hogy uralkodjon. Nálunk is kivételes eset volt, hogy egy fogyatékossá tett fiatalember, II. (Vak) Béla uralkodhatott. A vak király keményebbnek bizonyult, mint nem egy látó uralkodó. Fiát, II. Gézát uralkodásra nevelték. Két évtizeden át irányította az országot, mégis élete vége felé látnia kellett: nagy baj, ha egy királynak nincs fia, nincs trónörököse.

Részlet a könyvből:

Uros Ilona, a király „szeme”

Mielőtt tovább mennénk, okvetlenül említsük meg Ilonát királynét és testvérét, Belust, már csak azért is, mert kettejük nélkül Béla igazából szinte semmit sem érhetett volna el pályafutása során, annak ellenére sem, hogy király lett Magyarországon.

Sorozatunk előző kötetében említettük, hogy miután István megtudta, hogy él a halottnak hitt Béla, udvarába hozatta, és alkalmatos, az elvárásoknak megfelelően előkelő születésű feleséget szerzett neki. Aki ráadásul állítólag még szép is volt – kár, hogy Béla ezt a szépséget élete folyamán sohasem láthatta…

Amikor eljött a koronázás napja, Ilona hercegnőből, a raskai szerb „nagyzsupán”, vagyis fejedelem, Uros lányából, Béla feleségéből magyar királyné lett. Addigra valószínűleg megtanult magyarul is. Magyarországra kerülése előtti életéről amúgy nem sokat tudunk. A középkori Európában még a Magyar Királyság is meglehetősen periférikus területnek számított, hát még a balkáni kis államok egyike, ahonnan Ilona származott! Ezek az országok ráadásul még akkor is Bizánc árnyékában éltek, később meg fél évezreden át a törökök megszállása alatt senyvedtek.

Tehát Ilona nem egy különösebben gazdag és fényes királyi udvarból érkezett. Ennek ellenére, miután Béla felesége lett, hamar megtalálta a helyét új környezetében. Ebben nagy segítségére lehetett az öccse, az állítólag szálfa termetű és igen jó hírű férfiú, akit a különféle források Belosnak, Belusnak, sőt Bélusnak is neveznek. Ez nem valamiféle becéző névforma volt, hanem szerb keresztnév. A herceg egyszerre volt jó katona és diplomata. Mire Béla király lett, már nem tudta nélkülözni sógorát, Belust. Kinevezte a királyi tanács tagjának, és mindenben meghallgatta a véleményét. Előre kell bocsátanom, hogy Belus – idegen származása ellenére – nagyon pozitív alakja lett annak a kornak, és az akkori magyarok is sokat köszönhettek neki.

Nagy vállalkozásba fogtunk 27 kötetes sorozatunkkal.
Közreadni az összes magyar király és fejedelem történetét – méghozzá könnyed, olvasmányos stílusban, lehetőleg kerülve az e témákra oly sokszor jellemző, száraz előadásmódot. Felkelteni a 21. század olvasójának érdeklődését e régen élt, jelentős személyek iránt, akik közt volt kiváló politikus, nagy államférfi, esendő ember is.

Igyekszünk bemutatni és közel hozni őket az olvasóhoz. És nemcsak őket magukat, hanem egész korukat, azokat a viszonyokat, amelyek között éltek, a mai ember számára sokszor nehezen elképzelhető szokásokat, életmódot. Átélhetővé tenni a leginkább a tankönyvek lapjain előkerülő fogalmakat.

Sorozatunk az őstörténet ködbe vesző századaiban kezdődik, végigvezet a magyar középkoron, az Árpád-házi királyok hosszú során. Majd tovább, az Anjouk, Zsigmond és Mátyás korán át, a szétszakadt országban regnáló különféle fejedelmek idejéig, végül bemutatjuk a Habsburgokat, akik az uralkodói címet viselték egészen a magyar királyság felbomlásáig, 1918-ig.

A sorozat kötetei:
1. kötet - Árpád és Géza fejedelmek
2. kötet - István és Orseolo Péter
3. kötet - I. András és I. Béla
4. kötet - Salamon, I. Géza és I. László
5. kötet - Könyves Kálmán és II. István
6. kötet - Vak Béla és II. Géza
7. kötet - III. István, III. Béla, Imre és III. László
8. kötet - II. András és IV. Béla
9. kötet - V. István, IV. (Kun) László és III. András
10. kötet - Károly Róbert és Nagy Lajos
11. kötet - Mária, Zsigmond és Albert
12. kötet - V. László és Ulászló
13. kötet - I. (Hunyadi) Mátyás
14. kötet - II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János
15. kötet - I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf
16. kötet - II. Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd
17. kötet - I. Lipót és I. József
18. kötet - János Zsigmond, Báthory István, Báthory Zsigmond
19. kötet - Bocskai István, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor
20. kötet - Bethlen Gábor és I. Rákóczi György
21. kötet - II. Rákóczi György, Barcsay Ákos és Kemény János
22. kötet - A két Apafi Mihály
23. kötet - Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc
24. kötet - III. Károly és Mária Terézia
25. kötet - II. József, II. Lipót és I. Ferenc
26. kötet - V. Ferdinánd, I. Ferenc József, IV. Károly
27. kötet - Hunyadi János, Kossuth Lajos, Horthy Miklós